Koncz Veronika: Angyal

talán mellettünk is áll egy angyal...
ki hálót bogoz észrevétlenül
fejti egyre gondos finom ujjal
vergődésünk nem nézi tétlenül

szavak híján is mindent tud rólunk

szomorún figyel szelíden szeret

tiszta hideg vízzel oltja szomjunk

életben tart de többet nem tehet