2015. április 15., szerda

Kányádi Sándor: Levél röppen…

Levél röppen csupasz ágra,
felhő úszik tejfehér.
Lám az erdő sóhajtása
szellő lesz míg ideér.

És pillangók pillagóznak,
füttyögetnek a rigók,
méhek zsongnak, nyiladoznak
szép kikerics-csillagok.

Vadonatúj pöttyös köntöst
ölt a katicabogár,
csikó szökken, fecske röpdös:
minden csupa napsugár.

A vetés, mely alig látszott,
naponta nő félaraszt,
s töltik gyermekkacagások
csordulásig a tavaszt.





6 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. :)) Főleg a katicabogaras rész, ugye? ;-) :)) ...(csak viccelek) Szerintem is szép kis versike :)

      Törlés
  2. Annyira szeretem Kányádi verseit, olyan szépen érzékelteti amiről ír, látom hogy naponta fél araszt nő a vetés :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :)
      Meg a levelek is mintha csak röppentek volna a fákra, egyik pillanatról a másikra kizöldült minden. Jaj, de szép ilyenkor!!! Nem győzök betelni vele.

      Törlés
  3. Szép-köszönöm!
    Cserébe:
    Dsida Jenő:
    Tündérmenet
    A tücsök ciregve fölneszel.
    Testem hűs álmokat iszik.
    Apró, csillagos éjtündérek
    a szívemet hozzád viszik.
    Parányi szekérre fektetik,
    pihék, mohák közé, puhán,
    befödik zsenge nefelejccsel,
    s lehelnek rá éjfél után.
    Húzzák lassú, nyüzsgő menetben
    -szemükben harmat, áhitat -
    csigák s iszonyú nagy füvek közt,
    a sárga holdvilág alatt.

    Találsz nálam is tavaszos verseket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Márta. Nagyon szép vers, eddig még nem ismertem.
      Köszönöm a meghívást is. Csak felületesen volt időm bekukkantani, de majd visszatérek, sok szépséget láttam eddig is :)

      Törlés

Web Statistics