Igen, valahogy így van: otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon.
Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak.
Ez az otthon.
Minden embernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit.
Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben.
A fontos az, hogy érezd: jobbra és balra Tőled áll a világ, a maga szépségeivel, és a maga csúnyaságaival. Süt a nap, esik az eső, szelek járnak és felhők futnak a széllel. Vannak virágok és fák és patakok és emberek. Valahol mindezek mögött van az Isten és Ő igazítja a virágokat, a fákat, a patakokat és az emberek közül azokat, akik neki engedelmeskednek. És mindezeknek a közepén itt ülsz Te, egy széken, egy asztal előtt. És ez a szék és ez az asztal ma a Tied. Ma. Ez a fontos. És körülötted szép rendben a többi: a virágok, a fák, a felhők, Isten bölcsessége és az emberek kedves balgaságai, ma mind a Tieid. És jól van ez így. Mert hiszen az ember úgyis elég keveset él. És még az is jó, hogy keveset él.
Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon.
Fotó: Pinterest
Ez így mind igaz.
VálaszTörlésTudod mit szeretek még? az otthon illatát. Mindenhol más: Anyánál, a Lányaimnál, Anyósnál, nálunk. És amihez kötődöm, azt az otthon illatot szeretem:)
Ó, tényleg, van ebben valami! :)
Törlés...és talán megfordítva is igaz: egy illattól is érezhetem "otthon" magam :)
Óóó, ez milyen gyönyörű!
VálaszTörlésÉn is szeretem az otthon illatot. Bárhova megyek rögtön erre figyelek, hogy milyen illat az amit érzek? Az első benyomásom ez az ott élőkről. Képzeljétek ezt a dolgot felhasználják az ingatlanok eladásánál is. Az ingatlanosok javasolják az eladáskor a füstölő égetést és a sütemény sütést jó sok vaniliával és fahéjjal. Hiába no az az emberállat emocionális lény marad örökre.
VálaszTörlésEz érdekes, biztosan nem jutott volna eszembe ilyen trükk az ingatlaneladáshoz.
TörlésMajd ha egyszer költözésre adom a fejem (nincs tervben), akkor kipróbálom,....ha addig megtanulok sütni :))
Egy újabb közös vonásunk van. Én sem tudok sütni. Főzni viszont imádok és tudok is.
Törlés:)
TörlésAkkor előttem jársz, mert én főzni sem tudok :/
... enni viszont szeretek :)