Dezső Anna Zanami: A katona imája

Uram, mondd, mi a parancs,
teszem én, kétség nincsen.
Légy kemény és határozott
— mint mindig.
Jó katonád vagyok, tudod:
ha kellett, harcba mentem,
ha hagytad, megpihentem.
De most néma vagy uram,
elhagytál,
és én, szürke bakád nem tudom, hol vagyok,
nem tudom, mit tegyek…
Vak vagyok és süket,
csak a szívem dübörög, zakatol,
és remeg az éjszaka a zsigerekben.
Nem tudom ádáz csata forr,
vagy áldott béke dalol bennem…
Uram, hát hol a parancsod?
Nincsen?
Nézz rám!
Vigyázzba állok,
szalutálok,
mondd el szándékodat,
vagy legalább annyit,
csata dúl, vagy béke van…
Kérlek, Uram.

A vers forrása: ANNA-VERSEK.NET