"20-25 évvel ezelőtt az a tapasztalat, hogy valakinek szüksége van rám, fölerősített bennem egy tudattalan folyamatot, hogy akkor nekem rogyásig, pusztulásig a másik rendelkezésére kell állnom. Ez a felismerés visszautalt a gyerekkoromba, amikor szintén nem tudatosan megtanultam a szüleim, a családunk szükségleteire hangolódni, a sajátjaim rovására. Később pedig természetesnek tartottam, hogy ahhoz, hogy rendes ember és jó pap legyek, mindig rendelkezésre kell állnom, ha valakinek szüksége van rám. Ebből mára kigyógyultam, és megtanultam önmagamat is számításba venni. Sokatoknak jelenthetett már rossz érzést, hogy amikor azt kérdeztétek tőlem: 'Tudnál-e bennünket vállalni jegyespárként?' - azt mondtam nektek, hogy sajnos nem. Talán nem is tudjátok, mennyi munkám van abban, hogy ezt képes legyek kimondani, miközben nem esik jól nem segíteni, de jól esik annyit vállalni, amennyit elbírok."
/Részlet Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig című könyvéből/
 |
| Elena Shumilova képe |
no igen. az önbecsülésem nekem is sokszor van a földön...vagy még attól is lejjebb.
VálaszTörlésBékaperspektíva :)
TörlésTe, Te! Egyszer azt írta nekem valaki: "ha magam maradok sem tudom megérteni, hogy ...."
(most meg akartam keresni az ominózus hozzászólást, de: "Error" van a régi blogban:)
...szóval, most én is azt mondom, ha magam maradok sem tudom megérteni, hogy lehet az, ha valakit ennyien olvasnak, hiányolnak (az első nyitó reakcióra ugrottak jópáran), várnak vissza, szeretnek,(s még sorolhatnám) ...az miért kérdőjelezi meg magában, hogy értékes, szeretni való ember???
Na, erre tessék válaszolni!!!! :)
Törlésa freeblog úgy látszik meghalt teljesen, be sem tudok jutni a blogba, állandóan kiírja, hogy rossz a felhasználónév vagy a jelszó, pedig jól írom be, link alapján sem jön elő a blogom:(
pedig szerettem benne nézegetni néha az idézeteket, verseket.
értékes, szeretni való? hümm-hümm.
köszönöm, amit írtál!
♥
Orsi: én is ♥ :)
TörlésHol sikerült megnyitnom a freeblogot, hol nem. Most éppen hol nem volt :)
előbb-utóbb megtanul az ember nemet mondani és csak a még bírhatót vállalni, különben beleroppan és egyre inkább önmagának megfelelni, úgyis az a legnehezebb:)
VálaszTörlésEszter, én már bele is roppantam :)...vagyis: :(
TörlésNéha jól megy, de vannak helyzetek, amikor olyan nehéz nemet mondani.
Igen, vannak:( de ha már belső tartása sincs az embernek, akkor már semmije sincs.
VálaszTörlésNehéz rólad elképzelni Katici, hogy beleroppanós fajta lennél:) bár lehet te is úgy vagy, amibe nem halunk bele az megerősít...csak van hogy túl sok a megerősítés már:)
Eszter, ezt nagyon jól fogalmaztad meg, pont így van :)
Törlés